Tévhitek az angol nyelv használatával kapcsolatban

Ebben a posztban szemezgetünk a leggyakoribb tévhitekből amik kialakultak az angol nyelvvel kapcsolatban.

Kezdjük egy szabállyal ami a magyarban is megtalálható: mégpedig azzal hogy nem kezdünk mondatot kötőszóval (and, but, so). Ezt a szabályt mindenki tudja, de kevesen tudják hogy ezt csak valaki kitalálta a modern korban. Valójában a szépirodalomban teljesen normatívan használatos a kötőszóval való mondatkezdés. Több szakértő is rámutatott már, a leghíresebb egyetemekről, hogy ez a szabály nem megalapozott történetileg és az angol nyelv hagyományát tekintve. Sőt sokan odáig mennek (akár híres professzorok is) hogy az éssel való mondatkezdés tiltása az egy babona. A buttal ugyanez a helyzet, sőt sokan stilisztikailag kívánatosnak is mondják.

A következő témánk a dupla tagadás. Az is egy fosszilizálódott szabálynak tűnik hogy a dupla tagadás mindenképp helytelen. Valóban a dupla tagadás sok esetben helytelen, pl. „he didn’t know nothing”, de viszont vannak esetek amikor egy finomságokat kifejező nyelvi fordulat lehet , pl. „you are not incorrect”.

Az összevonások használata egy nagyon érdekes kérdés. Azt lehet elmondani hogy a mai modern korban nagyon sokan úgy tanítják hogy a formális írásban helytelen összevonásokat használni. Ezzel szemben, van egy új irányzat ami azt mondja hogy gördülékenyebb lesz az írás és ezáltal sok írás „kézikönyv” már bátorít az összevonások használatára. Tény hogy a régi szépirodalomban ezeket is használták a nagy írók. Hogy mi tegyünk mi itt Magyarországon ha esetleg nyelvvizsgára készülünk? Nehéz megválaszolni de talán inkább kerüljük el az összevonásokat, arra az esetre felkészülve hogy egy régimódi tanárhoz kerül az esszénk javításra.

Sok írás oktató (az angolszász világban) azt tanítja hogy kerüljük el a passzív hangot az angolban. Ez is egy tévképzet bizonyos mértékben és nem lehet ilyen vaskalaposan kijelenteni hogy az mindig helytelen. Véleményem szerint ez nagyon műfaj függő. Például ha az újságírói nyelvezetben írunk egy újságcikket akkor igaz lehet. Igenis azt tanácsolnám hogy próbáljuk elkerülni a passzív hangot. De például egy tudományos, szociológiai szövegbe a passzív tökéletesen beleillik. Mindenképp egy tévhit az hogy semmiképp se szabad használni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük