Ebben a posztban tovább vesszük azokat az angol hangokat amikkel tapasztalatom szerint a legnagyobb problémája van a magyar nyelvtanulóknak.
Kettőshangzók
Érdekes témakör a kettőshangzók esete. Ugye ha valaki nem tudja a kettőshangzók azok olyan magánhangzók amik valójában két magánhangzóból állnak. A kettőshangzók zavart okozhatnak a nyelvtanulókban mivel a magyar nyelvben nem léteznek, kivéve a tájszólásban (innen jön az hogy a magyar fülnek viccesen hangzik az angol nyelv, mintha valaki a magyar tájszólásban beszélne).
A legproblémásabb esetek nem is azok amikor KELL használni a kettőshangzókat, hanem tudni hogy mikor NEM kell használni azokat, a tapasztalatom szerint. A nyelvtanulók annyira belelendülnek a kettőshangzókba hogy minden szótagban azokat próbálják használni. Pl. a tapasztalatom szerint ha vesszük a „fraud” szót és a hasonlóan felépülő szavakat, akkor azt mondhatjuk hogy nagyon sok tanuló úgy próbálja kiejteni ahogy a betűket látja, tehát egy a és utána egy u hang.
Természetesen tudjuk hogy ez NEM egy kettőshangzó, legalábbis a legtöbb dialektusban (van ahol az). Az amerikai akcentusban ez egy hosszú torok „a” hang, a briteknél pedig hosszú „ó”. Van kivétel, tehát néhány amerikai dialektusban pl. lehet „oa”, de semmi esetben sem „au”.
Valamilyen oknál fogva ez a jelenség nehézséget okoz a magyar tanulóknak, lehetséges hogy az a tény hogy hozzá vannak szokva a kettőshangzók nagyfokú jelenlétéhez, plusz az a tény hogy az írásban két magánhangzó szerepel, összezavarja őket, de mindenesetre tapasztalatom szerint nagyon sokaknak problémát okoz.
Aspiráció
Különösen nehéz téma a magyar nyelvtanulóknak az úgynevezett aspiráció.
Az angol nyelvben bizonyos magánhangzókat egy nagy erős pukkanó hanggal együtt kell kimondani. Tehát pl. a „power” szó első P hangja esetében azt úgy kell kiejtenünk hogy olyan hangja legyen mintha amikor egy papírzacskót felfújunk és utána kidurrantunk.
Ez nagyon furcsa a magyar tanuló számára mivel a magyar nyelvből teljességgel hiányzik ez a jelenség. És sajnos ez nem valami affektálás vagy megjátszás, ez a jelenség tényleg az angol nyelv szerves részét képezi.

Vélemény, hozzászólás?